Az emberi tevékenység a Dömör-kapuhoz legközelebb eső megállóhely környékén rányomja bélyegét az erdő összetételére. A Mecsekre jellemző erdei fajok mellett a lakott területekre jellemző növények, emberi tevékenységhez jobban szokott állatok is találhatók. 
Az erdőbe kihordott szemét nem csak esztétikailag kedvezőtlen, de helyenként jelentős mértékben megnöveli a talaj tápanyagtartalmát és ezért nitrogénkedvelő, gyomjellegű fajok jelennek meg tömegesen. Ilyen a fekete bodza (Sambucus nigra) (1.kép) és a nagy csalán (Urtica dioica) (2.kép). 
Az utak mentén nem meglepő, ha a termesztett gyümölcsök közül felbukkan egy-egy alma-, körte- vagy meggyfa, melyek az eldobott, és közeli kertekből madarak által ideszállított magvakból, gyümölcsökből növekedtek fel. Az aljnövényzetben a közeli lakóterületek kivadult dísznövényei is megtalálhatók. 
Az emberi tevékenység az erdő szerkezetét is megváltoztatja, a széli részeken sokkal több út, épület vagy más fátlan terület található, mint egy erdő belsejében. Ezért sokkal több fényigényes növénnyel lehet találkozni, mint amennyi az adott erdőtípusra jellemző. 
Az állatok közül is több az, melyek már megszokták az emberi jelenléttel kapcsolatos zavaró hatásokat. A keleti sün (Erinaceus concolor) (3.kép)  a lakott területek közönséges faja. Bemutatása már csak azért is fontos, mert az egyik leggyakrabban elgázolt állat, és a tanösvény környezetének is erős az autós forgalma. 
Elsősorban a hullatékok alapján lehet számítani az egyre inkább urbanizálódó nyest (Martes foina) (4.kép) jelenlétére. 
A területen, mint nem természetes elemek, állandóan jelen vannak a kivadult vagy elkóborló macskák és kutyák. Jelenlétüket nyomok, hullatékok jelzik. 
A zavart erdőket elsősorban a tágtűrésű fajok képesek jól elviselni, így a kisemlősök közül a pirók egér (Apodemus agrarius) (5.kép), a kétéltűek közül pedig az erdei béka (Rana dalmatina) (6.kép). A madarakat a máshol is előforduló, gyakori fajok képviselik, pl. széncinege (Parus major) (7.kép), mátyásmadár (Grandulus glandarius) (8.kép)  vagy a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) (9.kép). A zavart erdőkben is gyakori faj az erdei pinty (Fringilla coeleps) (10.kép), és szinte mindenütt megtalálható a fekete rigó (Turdus merula) (11.kép) is.


A képekre kattintva érdekes dolgokat tudhatsz meg az adott élőlényről. Némelyiknek a hangját is meghallgathatod.